2010. november 30.

Szülinapoztunk


A szülinapi torta kemény 50Rs-be került (még mindig 5-tel kell szorozni :)) )... azért nem volt olyan rossz :D





 
Az ünnepeltünk Thomas.







Aztán lezárásképpen egy kis vizipipa és mécsesfény :) (és a Thomason valami régi maszk...)
 

2010. november 28.

Nemrég történt


A munkahelyemen megengedték, hogy ne dolgozzak december 26 és január 6 között, úgyhogy megyek Thaiföldre! :) már a repjegyet is megvettem, a többiekhez képest elég drágán 12.000 Rs-ért, ők 7.000ért vették, de ennyiért mégegyszer nem jutnék el thaiföldre :)
Gondoltam az első nap megkérdeztem a főnököm erről, meg mindjárt a szombatokról is :) felajánlottam, hogy kicsit kevesebb fizuért, legyen minden második szombat, ő megkérdezte a general managert, aki mondta, hogy hát akkor nekem nem kell szombatonként dolgoznom :D én vagyok az egyetlen az összes gyakornok közül. Plusz a munkahelyemen kajálhatok az 5csillagos étteremben, plusz megkérdeztem, és ingyen mosnak nekem a szállodában, ami az ingekkel, öltönyökkel elég hasznos :))) nagyot fordult a dolog egy hét alatt ;)

Az egyik buliban megismerkedtem egy dél afrikai magángépeket vezető pilótával, aki 3 hónapig lesz kalkuttában, szóval lassan lesz több cimbi errefelé is. Ja és egy londoni DJ csajszi zenélt, Kellie Acreman, állítólag a világ legszexisebb DJ-je, gondolom a Sanyi ehhez hozzá tudna szólni... mindenesetre végre nem a rádió egyes diszkóshit ment végig, volt egy kis szögelés, na.

Szombaton elmentem egy indiai esküvőre, mert szóltak, hogy kéne valaki hossteskedni jó pénzért... plusz még az élmény is, úgyhogy mondtam, hogy megyek, naná. Egy este alatt 2.500-3.000et kerestem (még nem tudom pontosan mennyit), kb 4 óra melóért, ami az itteni havi fizum majdnem egyharmada. (csak a miheztartás végett, egy indiai pincér egy estére 100at kap) Mondtam, hogy máskor is szívesen megyek, nem rossz pénz :) Az esküvő indiában 3 napos, az elsőn van a táncos rész, amikor elvileg a családtagok is táncolnak, meg fellépők, itt csak fellépők voltak, meg ilyen lézershow, meg állófogadás. A második napon van az esküvő maga, a harmadikon pedig az utófogadás. Nekem két feladatom volt, kajákat kínálgatni, és fogadni az ifjú párt, és a nyakukba akasztani egy virágfűzért, a szokásos „namaszté” (bengáliul, namaskar - indiai köszönés, mintha imádkozna az ember összeteszi a tenyerét, de meghajolni nem kell, a kollégáim azt mondták, azt csak a japánok csinálják :D) keretében. Az ifjú pár élő hegedűszó keretében bevonult, és leült először a színpaddal szemben, aztána  színpad közepére a show után, és ott ücsürügtek a fényképekért, meg az ajándékokért vagy 2 órát (és állítólag ez egy rövid esküvő volt, van ahol 5 órán át kell ücsörögniük). A show/tánc vicces volt, volt mindenféle betétdal, kelly rowlandtől kezdve rammsteinig (!!!! Ezen annyira nagyon röhögtem – a du hast mich című számnak az elejét bekeverték egy kis elektronikus zenével, micsoda tartalom :D muhahaa). Volt lézershow, ami egész látványosra sikerült. Maga az esküvő Salt lake-ben volt (vagy másnevén 5ös szektor, Kalkutta új építésű része, egy félig különálló városrész), egy viziparkban. Ami giccset lehet, képzeljetek el, a fákon égőfűzérek, egy hatalmas színpad, görög szobrokkal, meg rengeteg élő virággal, úszó gyertyák, egy zorb, amiben valaki táncolt (:D), és rengeteg felszolgáló. Szerintem ennyi ember dolgozott ott, mint vendég :))) volt mindenféle kaja, meg innivaló, de alkoholra végül nem kaptak engedélyt, szóval az nem.
A menyasszony tetőtől talpig csillogott, a szárija mélybordó és rengeteg arany, millió kar és lábperec, az orrában karika amiből vékony lánc megy a fülbe, szóval csak úgy csillogott....

A vasárnapot vásárolgatással töltöttük, vettem ingeket, meg egy elegánsabb nadrágot. Az ingek nem túl jó minőségűek, és azért annyira olcsók sem voltak, 3 db 1.600 Rs, a nadrágot pedig a mango-ban vettem európai áron, mert máshol nincs elég hosszú méret :D ... majd még lehet izzítok szabót, de azt mondta a munkatársam, hogy nem olyan egyszerű, főleg karácsony meg az ünnepek előtt. Méeglátjuk, de a 12 dolláros öltönyben kezdek kételkedni.

2010. november 27.

Kerüljetek beljebb :)

Ez az utcánk egy nagyon nagyon kihalt pillanatában :) majd teszek fel képeket a szokásos reggeli esti forgalomról is :)




Ez a lépcsőházunk. A 10. emeleten lakunk, és szerencsére van lift :)








Ha az ember belép a lakásba, akkor a nappaliban találja magát:




Ez a csodálatos konyhánk, ahol a minap reggeli mosogatás közben előmászott a mosogatóban két tányér közül egy közepesen nagy csótány... hát nem kötöttünk életre szóló barátságot, és a kiseb pánikomban, egy nem túl elegáns megoldást választottam, egy tányér segítségével kidobtam az ablakon... remélem nem esett senki fejére... van egy kis lelkiismeret furdalásom, na.





A konyha amúgy a nappaliból nyílik csak úgy, mint a szobákhoz vezető folyosó:



A folyosó végén van a fürdő amit én használok, jobbra az első ajtó az én szobám, a másodikban van a Larissa és a Katharina, balra pedig a fiúk (Jacob és Thomas). Plusz még a folyosón van a "mosókonyhánk" is :))



Az én szobám átrendezés után és a Larissától kapott éjjeliszekrénnyel :)





A szobánkból nyíló terasz (ahol a rács nagyon hasznos, mert nem repülnek be a madarak):






A lányok szobája (ahova reményem szerint decemberben, ha elmegy a Larissa átköltözök, van ágy meg szekrény, meg minden :)) )




A fürdő, amit a többiek használnak:




A fürdő, amit fürdésre csak én használok, mert kicsi a víznyomás... de legalább szép tisztán tudom tartani :)




A fiúk szobája (az ajtó egy másik teraszra nyílik):




És végül a csap megoldása, amiről már írtam :) bár ez azóta megoldódott, mert egyik reggel arra keltem, hogy sugárban ömlik a falból a víz, szóval azt kijöttek megszerelni, és akkor már megcsinálták az elvezetést is :)

2010. november 24.

Három az igazság!


Harmadik munkanapomon a főnököm nagyon rendes volt, és az összes szalvétahajtogatást megtartotta nekem, sőt már elkezdtek betanítani asztalt teríteni is :) arról nem is beszélve, hogy szétválogathattam az evőeszközöket, ami igen csak nagy felelősség :D de még így is álldogálltam egy jó 2 órát a bejáratnál, amitől megint igencsak feszült lettem...
Viszont sikerült beszélnem a főnőkömmel is, aki elküldött a general managerhez, akit meggyőztem arról, hogy nekem talán nem az étteremben kellene dolgoznom, ééééééssss

ÁTHELYEZTEK          (háromszoros hiphiphurá!)

Szóval délután 3tól már a sales és marketing részleg alkamazottja vagyok :) a munkatársaim megint nagyon kedvesek, és a légkör nagyon felszabadult az irodában, csomót vicceltek velem meg egymással. A sales manager egy fiatal (magas!) indiai, aki szintén nagyon kedves. El is kezdtek betanítani, illetve voltam már egy ügyfélnél is.
A feladatom a sales lesz, telefonálgatni és elmenni az ügyfelekhez, ami elég nagy előrelépés :) A munkaidő hétfőtől péntekig 9.30-18.00, szombaton 9.30-16.00, ami indiában elég jó, bár azért még megpróbálok alkudozni picit a szombatokon.  Nincs egyenruha, ami jelenleg egy elég nagy megoldatlan probléma elé állít, ugyanis nincs vasalónk, szóval kimosni, ki tudom az ingeimet, de vasalni nem. Majd kitalálok valamit. Ja és van székem, asztalom, számítógépem és internetem :))

2010. november 23.

Részletek 2.


Nincs mosógépünk, és ugye melegvizünk sem. Ma mostam először (vasárnap), és a folyamat a következő, egy merülőforralóval megmelegítjük a vizet egy vödörben, és utána két vödörrel kézzel kimosogatja és öblíti az ember a ruháit... ami már csak azért is szuper, mert itt minden egy felhúzás után koszos lesz. Imádok kézzel mosni, jeee...

A varjak. Hangosak. Csúnyák. Sokan vannak. Pofátlanok. És mindenhol sokan vannak. És legnagyobb bosszúságomra sokkal jobban tápláltnak nééznek ki, mint a kutyák.

Értelmet nyert számomra az a mondat, hogy hallani a szú percegését a fában :).

Cigivásárlás: kis bódé, kb mindent árul, odamegy valaki, 1 rúpia egy szál cigi. A bolt mellett felakasztva van egy kis kötélszerű dolog, ami lassan ég/izzik egész nap, azzal meggyújta, és már mehet is a bagózás.

A csapnak abban a fürdőben, amit én használok, nincs lefolyólya. Azaz pontosabban úgy néz ki, hogy egy cső megy a lefolyótól, és a padlón meg van egy lyuk, a víz/fogmosólé stb kifolyik a padlóra onnan bele a lyukba. Szép, tiszta dolog.

Ha vesz valamit az ember a kis utcai árusoktól (pl tojás, cukorka, csoki...), akkor azt egy kis kézzel hajtogatott (és ragasztott!) zacskóba teszik, ami újrahasznosított papírból van :)



A tojás hófehér. És ma 6 darabot vettem 21 rs-ért (bal oldali zacsi, éljen a repapír :D), tehát darabja 3,5 rs vagy a bácsi elszámolta magát. Egy darab gránátalma viszont 30 rs volt, azzal lehet lehúztak, majd később megtudom.

Sok minden három nyelven van kiírva: bengáli, hindi és angol.  

Nincsenek utcatáblák. (bár a belvárosban turistásabb helyeken már láttam)

Második munkanap


Ma 11re kellett mennem, de fél 9nél így sem tudtam tovább aludni, szóval elkezdtem kiganézni a leendő szekrényem a nappaliban (leendő: értsd, még kell szereznem bele polcokat, és csak egy ajtaja vana  másik leszakadt).

Mikor beértem beállítottak a bejárat mellett a kis üdvözlőszekrényhez., ahol nem történik semmi (főleg 11 körül, amikor senki nem akar enni).
11.05 kezdtem nagyon nagyon unatkozni
11.10 még jobban unatkoztam
11.12 elindult bennem a düh
11.20 fojtogatott a düh
11.22 sírhatnékom volt
11.30 rövidebb időre beletörődtem, és unalmamban elkezdtem megtanulni az étlapot

Egy idő után kifejeztem nemtetszésemet a feletteseimnek, és közöltem velük, hogy adjanak nekem bármilyen munkát, de hogy én ott nem fogok ácsorogni többet az fix. (magamban hozzátettem, hogy ha ezt kell huzamosabb ideig csinálni fel is mondok, de nem kellett)
Szóval többet nem mentem vissza a környékére sem annak a helynek, amikor nem volt mit tenni, akkor inkább máshol ácsorogtam :)

Szóval 2 diplomával, 3 nyelvet folyékonyan beszélve, 2őt alapfokon a mai teendőim a következők voltak (bár higgyétek el, amikor csinálni kellett valamit, hihetetlenül boldog voltam):
·      Szalvétahajtogatás
·      Felvagdostam az aznapi menü neveit tartalmazó papírt kétszer
·      Kihordtam a kaják mellé a kis névtábláikat
·      Shane körbevezetett mégegyszer, ezúttal már tényleg mindenhol jártam a hátsó részeken is
·      Szereztem magamnak szekrényt az öltözőben (bár egyenruhám még nincs, gondolom varratni fognak rám)
·      Poharakat tettem pár asztalra
Ha legaláb pincérkedhetnék, hamarabb menne az idő, de nincs végzettségem hozzá, muhahaha. Többet erről azt hiszem nem is kell mondani.

Jeleztem mindkét közvetlen főnökömnek, hogy ez így nem tuti, és hogy legyen valami, és mindenkinek elmagyaráztam, hogy inkább meghajtogatok 3000 szalvétát, csak ne kelljen ott ácsorogni (egyébként majd meghalok úgy fáj a lábam, hiába, ülőmunkához szokott). Az FnB manager fog ezekről dönteni, de ma ő elfoglalt volt, majd talán holnap beszélhetek vele.

Hihetetlen, hogy az indiaiak minimum 10 órát dolgoznak a hét 6 napján (túlórapénz nincs). Plusz Kalkuttában azért hazaérni minimum 45 perc, mikor élnek?

Amúgy minden munkatársam szuper kedves velem, de tényleg :) csomót mosolyogtak rajtam, hogy mit szenvedek, mert nincs munka :D
a kajarészlegen ha jól tudom több, mint 200 ember dolgozik, ebből 3 lány, azaz velem együtt 4 :) lányok még a recepción dolgoznak és egy két takarító, meg a titkárnők, de nincs sok női alkalmazott az tuti.

Ja és ígértem a honlapot: www.hhihotels.com

Még valami :) voltam a  konyhában is. És megnyugodhatunk, nagyon szép tisztaság volt többnyire, és rendezettség. És voltam a hűtőszobában is, ahova Mónikát egyszer bezárták :D érdekes volt nagyon :))

2010. november 22.

Hotel Hindustan International - Kolkata


Hát a nap a legkevésbé sem kezdődött jól. Reggel erősebb hasmenéssel indítottam (mióta itt vagyok folyamatosan van egy enyhébb fajta, nem az a rohanós a wc-re,de van), miután éjszaka nem nagyon tudtam aludni. (mióta itt vagyok ez így van, sokszor felébredek éjszaka és nem nagyon tudok visszaaludni) 
Munkába menet gyakorlatilag át kellett lépnem egy kibelezett/kibeleződött kölyökkutyát (az első döglött kutya, amit láttam), ezután majdnem elütöttek. 

Leventtel együtt mentünk dolgozni, gyakorlatilag a bejáratot kísért, így a megérkezéssel nem volt gond. Utána bevezettek egy irodába egy nőhöz, ahol akkora kupleráj volt, hogy csoda, hogy bármit megtalált. Annak amit mondott kb. 60-70%át értettem csak, kicsit meg is ijedtem. Utána egy jó negyedóra várakozás a folyosón. Majd beküldtek a “director operation” igazgatóhoz, akinek rendezett, nagy, jó levegőjű irodája van, és tökéletes angolsággal beszél. Késővv megtudtam, hogy ő az egész hotel második embere, szóval így már érthető. Átnézte az önéletrajzom, méltatta a tudásom, és behívta a general directort, meg az FB (food and beverages) managert, akiknek bemutatott, megbeszéltük, hogy majd ők ketten találnak egy alkalmas pozíciót nekem, majd kiküldtek. Utána jó hosszú várakozás következett a folyosón.

Ezután irodáról irodára kísérgettek, és az f&b manager elmondta, hogy hétvén majd többnyire dolgoznom kell, és hétfőtől csütörtökig lesz valamikor szabadnapom, illetve elméletileg én a három műszakból kettőben dolgozom majd, az éjszakaiban nem. Egy műszak 10 óra az indiaiaknek, vagy több, túlórapénz nincs.
Viszont engem azért nem úgy kezelnek mint az indiaiakat. Én az 5csillagos étteremben ebédelhetek (ahol dolgozom), és ha olyan a műszak akkor reggelizhetek/vacsorázhatok, nem a dolgozóknak fentartott helyen, mert azt nem bírnám szerintük (és szerintem sem :D). Ez a kiváltság csalk a managereknek jár, meg nekem :)
Ja és az étterem chef-je, egy olasz mesterszakács, majd biztos megismerekedek vele jobban :)

A szálloda amúgy méregdrága, egy üveg bor átlag 3500 rs, egy whisky 600-1400rs, az a la cart kaják szinte corzó enotéka árban vannak, na jó, inkább korzó, de nem enotéka. 180 szoba van, az étteremben 111 ülőhely. Egy büfé reggeli 666 rs plusz adó, azaz kb 850, ha az utcáról jön be az ember, egy ebéd 999 plusz adó (13,5%) hétvégén ugyanez 1299 plisz adó mert akkor van sör meg bora z árban, a különterem óránként 2000 rúpia, és ebben nincs kaja.
Szóval az étteremben nyugati árak vannak, de a szervezettség is nyugati, meg tényleg nagyon színvonalas :)

Ezután egész délután oktatott a közvetlen főnököm Shane (aki szépen beszél angolul, és mint elmondta keresztény). Idáig nagyon érdekes volt minden, (pl. bemenni egy hotel hátsó részlegeibe), de kicsit még mindig félek, hogy pontosan mit fogok dolgozni.
Mindenesetre azt már tudom, hogy 2 hónapot a Mythh nevű étteremben a hotelban, ami 24/7 van nyitva, itt van a reggeliztetés is. 2 hónapot pedig a recepció részlegen.
Eljövetel előtt még egyezkedtem a főnökkel, hogy akkor én azért csak nem dolgoznék 6 napot stb. Elég rugalmasnak tűnt, de még meglátjuk :)

Szóval a drukkolásnak nincs vége, holnap is folytassátok :)

2010. november 21.

Indiai rejtély


Fejtsük meg közösen, mi az értelme, hogy középen két korlát van közel egymáshoz. Várom a megoldásokat! (és egyébként mindenfajta életjelet mindenkitől, kicsit többet, mint ami eddig volt :D)

Ez pedig csak a kép kedvéért:

Vote for...


"és te kit választanál..?" :)

Kalkutta utcáin







Szép vasárnap


A pénteki bulit kipihenendő, a szombat délutánt bevásárlással, az estét filmnézéssel töltöttük, így vasárnap teljes erőbedobással vágtunk neki Kalkutta látnivalóinak. Nem a leghíresebbeknek, mert a többiek már látták azokat.
Elsőnek elmentünk az állatkertbe a többiekkel, ahol az állatok mellett mi voltunk a legfontosabb látnivaló és fotótéma :)


Az állatkert olyasmi, mint a kínai leszámítva az etetéseket, de szerintem egészen tűrhető minőségűek voltak a ketrecek. Ami meglepőbb volt, hogy nagyon nagy tömegek jöttek el, hogy élvezzék a vasárnapot, ültek, ettek játszottak a fűben mindenfelé :) amiérdekesebb volt az állatok közül, az nem ketrecben volt, hanem szabadon, a denevérek, és láttunk az egyik óban kígyót úszni :)



Utána elmentünk a Kalkuttai Nemzeti Könyvtárhoz, ami zárva volt, de a kertben van egy hatalmas fa, és a körülötte levők állítólag mind annak az egynek a részei, mint az Avatarban, minden összeköttetésben van:)

Utána a Park street-en ettünk csirke tekercseket, ami ismét nagyon fincsi volt, és ezúttal megörökítettem a folyamatot és a kaját magát :) (ja feltöltöttem az első plázás indiai kajámat is az előző posztomba)



Aztán ittunk egy jó kávét és elsétáltunk Teréz anya házához, ahol sokat megtudtam róla :) itt van egyébként eltemetve is, meg itt van természetesen a régi szobája is. A séta is nagyon érdekes volt, csomó képet csináltam :)


Utána akartunk még planetáriumba menni, de túl sokára lett volna az előadás, így azt feladtuk, és kicsit körbenéztünk egy nagyobb indiai parkban, meg a Szent Pál katedrálist megnéztk kívülről, mert épp egy temetés volt.