2010. november 23.

Részletek 2.


Nincs mosógépünk, és ugye melegvizünk sem. Ma mostam először (vasárnap), és a folyamat a következő, egy merülőforralóval megmelegítjük a vizet egy vödörben, és utána két vödörrel kézzel kimosogatja és öblíti az ember a ruháit... ami már csak azért is szuper, mert itt minden egy felhúzás után koszos lesz. Imádok kézzel mosni, jeee...

A varjak. Hangosak. Csúnyák. Sokan vannak. Pofátlanok. És mindenhol sokan vannak. És legnagyobb bosszúságomra sokkal jobban tápláltnak nééznek ki, mint a kutyák.

Értelmet nyert számomra az a mondat, hogy hallani a szú percegését a fában :).

Cigivásárlás: kis bódé, kb mindent árul, odamegy valaki, 1 rúpia egy szál cigi. A bolt mellett felakasztva van egy kis kötélszerű dolog, ami lassan ég/izzik egész nap, azzal meggyújta, és már mehet is a bagózás.

A csapnak abban a fürdőben, amit én használok, nincs lefolyólya. Azaz pontosabban úgy néz ki, hogy egy cső megy a lefolyótól, és a padlón meg van egy lyuk, a víz/fogmosólé stb kifolyik a padlóra onnan bele a lyukba. Szép, tiszta dolog.

Ha vesz valamit az ember a kis utcai árusoktól (pl tojás, cukorka, csoki...), akkor azt egy kis kézzel hajtogatott (és ragasztott!) zacskóba teszik, ami újrahasznosított papírból van :)



A tojás hófehér. És ma 6 darabot vettem 21 rs-ért (bal oldali zacsi, éljen a repapír :D), tehát darabja 3,5 rs vagy a bácsi elszámolta magát. Egy darab gránátalma viszont 30 rs volt, azzal lehet lehúztak, majd később megtudom.

Sok minden három nyelven van kiírva: bengáli, hindi és angol.  

Nincsenek utcatáblák. (bár a belvárosban turistásabb helyeken már láttam)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése