A születésnapomon (és itt is köszönöm a sok sok köszöntést :) ) egy kisebb túrára indultunk nem túl messzi városkákba.
Az első megálló Ajmer, ami a muszlimok szent helye, egy szentjük van itt eltemetve és az egész város a zarándokokra van felkészülve.
A szent hely bejárata, cipőt le, hajat elfedni.
Áldozati rózsák... imádtam őket, mert szépek és mert az egész helyet nagyon jó rózsaillat lengte be :))
Bent szigorúan tilos volt fotózni, a fényképezőt be sem szabadott vinni, így kettéváltunk és kint bevártuk egymást. Bent érdekes volt, kis külön városka szinte, bazárral, több mecsettel, nagy áldozati üsttel, zenével, rózsaillattal... a sírt nem láttam, mert iszonyú tömeg állt sorba, hogy megtehesse áldozatát a szentnek; virágokat, kókuszdiót és rizst vagy egy zöld arab írással kihímzett kendőt.
Utána kiszúrtam egy épületet, ami tetszett ámde az utikönyvben nem szerepelt. Kiderült, hogy egy templom, ahol van egy nagy arany makett, ami szép volt, nekünk tetszett. A templomba nem lehetett bemenni, de az épület szép.
Utána átmentünk Puskarba, ahol egy szent tó köré rengeteg ghat (lépcsős kapu) épült, és az egész városka másból sem áll, mint templomokból, ez a hinduk szent helye. Íme az egyik templom...
Sok a túrista, ezért a helyiek nyomulósabbak, és majdnem teljesen önszántamból áldoztam és kívántam. És mindeközben megszegtem egy magamnak tett ígéretemet, hogy én márpedig nem fogok indiai álló/édesvízhez hozzáérni, mert helyben leszárad a kezem, de szerencsére ez nem történt meg, és még mindig élek :) azért a továbbiakban sem fogom erőltetni az édesvíz megérintését, ha itt lennétek értenétek miért :)
Az áldozat a következőképp zajlott, egy tálkában volt színes festék (amit igy arulnak nagyobb mennyisegben),
egy kókuszdió, virágok és rizs. A szertartás előtt először kezet mostunk (köhöm) a szent vízben, majd az áldozat fölött a srác mindenféle imákat elismételtett velem, félig hindu félig angol szöveget... utána beleszórtuk a virágokat és a rizst a szent vízbe, kaptam egy piros-sárga kis textil karkötőt (nem ilyen szépet),
majd a vízes kezével kicsit belenyúlt a festékbe és a maradék rizsba és kaptam áldást a homlokomra,
majd újabb ima, kívánságok értem és az egész családom jó karmája érdekében... a legvégén kezembe kellett vennem a kókuszdiót, és megesküdnöm, hogy mennyi pénzt ajénlok fel „önszántamból”. Mondtam 50 rúpiát, erre azt mondta annyi a virág ára, és a koldusok adnak annyit, és nem elég a jó karmához, én mindenesetre a kókusznak 50re esküdtem meg, majd 100at adtam. Éljen a jó karma. :)))
A ghat-ak nagyon szépek, az egész városkának jó hangulata van...
Az indiaik meg is fürdenek a szent vízben.
Este vissza a szállodában, ahol meglepetés várt, kaptam tortát az Imrantól, nagyon örültem neki, mert így kicsit jobban szülinapos hangulatom lett, hamar el is döntöttük, hogy ünnepi vacsoraként a pizza hutban fogunk enni egy nagyot :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése