A szlogen, hogy „Kerala – God’s own country” szerintem nagyon a helyén van. Egyik ámulatból estem a másikba a keralai utazásom során.
A Trivandrumi (az új kimondhatatlan neve Thiruvananthapuram. Hogy miért van ez a sokféle név egy városra, az angolok egyszerűsítettek, a nacionalizmus pedig visszaállította az eredeti neveket. Nem mindig tudok ezzel egyetérteni :D) reptérről egyenesen Kovalam tengarpartra taxiztam, hamar találtam szállást Bartha Máté ajánlásával (immáron ketten ajánljuk: Shubheesh Bhavan vendégház). Vacsi egyedül az egyik tengerparti étteremben.
Az első napokban Kovalamban eléggé egyedül voltam, de az ausztrálok után mindig akadt valaki utitársnak :)
A tengeprat több strandból áll; van a Hawah strand:
a Lighthouse (világitótorony) strand,
és egy eldugottabb. Az egész strand egy szikla alatt fekszik, ennek köszönhetően autós forgalom csak a két végében van, a kettő közötti rengeteg jotel és étterem csak gyalogosan megközelíthető, egészen egyedülálló Indiában, ha nincs valahol forgalom (Mandarmuniban a strandona homokban is volt :D). Az első napomat strandolásal töltöttem. Jó nagy hullámok vannak, kicsit én is ugráltam benük, de azért ez egyedül nem túl jó móka, szóval inkább olvasgattam, zenét hallgattam. Bár minden szerintem szükséges óvintézkedést megtettem (12.00-14.30ig nem voltam a napon, 30as napolajjal kentem magam félóránként és egész nap napernyő alatt ültem árnyékban) rendesen leégtem. Mindenki maga vonja le a tanulságot, ha van :)
Vettem a starndon árusító nénik egyikétől egy gyümölcstálat: 50 Rs. Végre finom gyümölcs Indiában. Ananász, papaya, mangó, banán és a tetején a keralában elmaradhatatlan kókusz :)
(ja és hogy miért vagyok hosszú nadrágban? ennek két oka volt, estefelé már gyanúsan húzódott a bőröm... a másik ok, amiért egész nap hosszú pólóban voltam, hogy indiában nem megszokott a bikinis fürdés, kivéve Goát és mondjuk ezt a strandot. De. Azért az ide kiránduló csoportok stb alaposan megbámulják (fotózzák) az embert, ami elég kényelmetlen érzés, szóval inkább pólóban ültem a napernyő alatt, sőt néha nadrágban, fürdésnél meg gyorsan berohantam a vízbe, de nem volt kedvem ruhában fürdeni, főleg, hogy a többi túrista sem zavartatta magát :) a póló a leégett testfelület csökkentésében amúgy jó szolgálatot tett...)
Estefelé felmásztam a világítótoronyhoz, ahonnan a lighthouse strandra és a délebbre fekvő eldugott strandokra és sziklás részre is szép kilátás nyílott.
Íme a korábban emlegetett eldugottabb strand.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése