A strandolás után szerettem volna többet látni, így a lehetőségeimet mérlegelve, végül a drága ám egyedül s tűrhető és kényelmes autóbérlés sofőrrel opció mellett döntöttem.
Már önmagában kocsikázni Keralában is jijetetlen élmény, a táj csodálatos, mindenhol pálmafaerdők és banánültetvények, a zöldebnél is zöldebb színek... Előbukkanó tenger, másik oldalon meredek hegyek, leírhatatlan.
Első állomásunk a Padmanabhapuram Palota volt, ami állítólag ázsia legnagyobb fából épült palotája. Szép volt és érdekes.
A fa belsők.
A palota háttérdíszlete.
Az épületek jellege kívülről.
A palota medencéje, már benőtte valami nagyon zöld :)
A kőtemplom, az egyetlen nem fa része a palotának.
Hozzáfűzöm, hogy a cipőt le kellett vetni, pedig nem mindenhol volt épp mezítlábasra tervezve az út. Ha volt út :D
Utána lementünk az India félsziget legdélebbi pontjához, „Cape Comorin”-hoz, Kanyakumari városkába, ahol három tenger találkozik, bár nekem lényegében mindegyik az Indiai Óceán :)
Itt találkoztam egy kedves ausztrál vega párral, akikkel immáron együtt hajókáztunk át a szigetre a szoborral, ahol a barlangtemplom van.
Ez Párváti istennő szent lábnyoma.
Ez pedig a barlangtemplom feletti templom. Hogy miért van fehérre festve a lépcső egy része? Ennek igencsak prózai oka van: a cipőt le kellett vetni, de a kő annyira átforrósodik, hogy szétégete volna az emberek talpát, így mindenhova ilyen fehér sávokat festettek, ami hatásosan csökkentette a talaj hőmérsékletét.
Kanyakumari látképe a szigetről. Keralában is és Goában is nagyon sok a keresztény a portugál befolyás miatt.
Ezután elmentünk Vattakotta erődhöz, ami valójában semmi, de innen láttunk egy nagyon szép tengerparti részt.
Végül pedig megnéztünk egy érdekes templomot, ahol mind a három istent tisztelik, és ez egyedülálló. Látnivalók: a több, int 2000 éves fa, ilyen olyan szobrok és faragványok, különböző áldozatok, az egyetlen női Ganésha istenszobor stb. Bent se cipő, se táska, se fényképező, úgyhogy csak kívülről lesznek képek, nekem tetszett.
Késő este hazaértünk, vacsi az ausztrálokkal, pakolás (azaz volna, ha nem lett volna áramszünet éjfélig, utána pakolás) másnap pedig hajnalban indultam Alleppey-be (azaz Allepuzha-ba).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése